3.

Mindig az eszemre és az intelligenciámra voltam büszke. Valószínűleg családi örökség.
Úgy értem, egy közgazdász anya és egy elektromérnök apa lányaként fel se merült, hogy ne szellemi hivatást válasszak. Egyszer szerettem volna másfelé menni, néptánc szakra a balettintézetbe nyolcadik után, de anyám azzal az érvvel nem engedett jelentkezni, hogy akinek ennyi esze van, az nem pazarolhatja ezt el. Puff neki! Nagyapám negyvenévesen járt főiskolára, nagyanyám mindig arról mesélt, mennyire szeretett volna tanulni, de nem engedték, anyám felsővezető volt, apám titkos projekteken dolgozik az USA-ban, olyan ez az egész, mint valami mérce, amit át kell ugrani. Mint egy fal, ami mögé nem leshetsz be. Elvárás, ha ki sincs mondva, akkoris.

Elvégeztem tehát az egyetemet, ráadásul filozófia szakon, ami arra mindenképpen jó, hogy bizonyos helyzetekben előhúzható, mint nyuszi a kalapból, vicces, milyen tágra bírnak nyílni a szemek az asztal túloldalán, ha elmondom, de ezen már mulatok, mert nem ettől függ, ki is vagyok én. Aztán voltam újságíró is, szóval, használtam én ezt az észt, nem arról van szó. Csak hát...

Máshonnan működöm igazán. Azt hiszem, ez a lényeg. Máshol van a központom, máshol vagyok otthon. Amikor színházat akartam csinálni, az elég közel állt ehhez a központhoz. Érzelmek, embertől emberig. Nem jött össze. Sokáig fájt. De itt, ebben a pillanatban, az ékszerek állandósult jelenidejében már nemhogy nem fáj, hanem öröm, hogy így történt.

Egyszer, harmincas éveim közepe táján volt egy pillanat, amikor kiborultam. Eszembe jutott, hogy a színművészeti felvételin azt mondták: látszik, hogy nagyon tehetséges vagyok, csak még azt nem lehet tudni, miben. Arra gondoltam akkor és ott, a harmincasok közepén, hogy atyaisten, itt állok, lassan fele életemnél, és eddig még csak ez jutott. Hogy rohadt tehetséges vagyok. Csak még mindig nem tudni: miben. Hogy én már ez maradok örökre: a nagyon tehetséges. A nagyon tehetséges az az ember, aki után nem marad semmi, csak néhány ember fejében a kósza emlék: volt itt egy csaj, aki nagyon tehetséges volt...