2014. január 16., csütörtök

Új bolt! :)


ismét mérföldkőhöz érkeztek a Kócosok – méghozzá egy nagyon fontos mérföldkőhöz!

január 31.-én bezárunk a WestEndben, és előreláthatólag február 3.-án kinyitunk a Kálvin térhez közel, a Királyi Pál utca és a Bástya utca sarkán!


igazi, hamisítatlan, portálos, kirakatos, utcai boltot nyitunk, amolyan mediterrán boltocskát, márkaüzletet, ahol lesz majd egy fotel is azoknak, akik meg szeretnék várni a helyben készülő ékszert...

sok töprengés előzte meg ezt a lépést, de mostmár egészen bizonyos vagyok abban, hogy jó döntést hoztunk :)

hogy miért nem maradok a WestEndben? mert nem az én közönségem jár oda (tisztelet a néhány kivételnek, akikkel ott találkoztunk, de ők a westend teljes közönségének statisztikailag még a hibahatáron sem mozgó százaléka csak); mert hangos; mert lehetetlen nyitvatartási időre kötelez (annak költségvonzatával együtt); mert aki olyasmit keres, mint amit én készítek, az nem ott fog keresni; mert aki szereti a Kócost, az utánam jön bárhová (na jó, Kamcsatkába nyilván nem); mert nem elég meghitt, nincs hangulata, nem elég emberi...

s hogy miért a Kálvin tér? ó, erről regényt is tudnék :)

ha a Kálvin tér közelébe érek, én hazaérkezem :)
a Ráday utcában nőttem fel, a Bakáts téren volt az esküvőm, a Lónyai utcába jártam iskolába (volt Szamuely), a Kálvin téren dolgozott az anyukám az Aegon-székházban, hozzá jártam be ebédelni, a Nemzeti Múzeum mögött volt az ELTE filozófia szakának tanszéke, ahová jártam, a Szerb utcában az esztétika szak, ott is sokat megfordultam, a Bródy Sándor utcában a Magyar Rádió, ahol két évig dolgoztam, szóval, hogyan is mondjam, nekem ott minden, de minden ismerős és otthonos, még ami új, az is :)

az érzelmi érintettségen túl pedig azon a környéken tervezik a belvárosi művészeti negyedet, közel a Ráday a kocsmáival és művészeti boltjaival, ott a Nagycsarnok, ami igazi turista célpont (és engem is mindig oda küldött le a mama juhtúróért vagy tojásért), ott a Korona Szálló, kicsit arrébb kezdődik a Váci utca, mit mondjak még?, azt hiszem, a lehető legeslegjobb helyre megyek, amit csak el tudok képzelni :)

egyébként ez is olyan volt, mintha minden, de minden errefelé terelt volna :)

Kuti Kriszta ötvös barátnőm nyitott ott egy műhelyt decemberben és kiderült, hogy mellette még szabad egy bolthely, s kérdezte, nem érdekelne-e, ami nagyjából egyidőben történt azzal, hogy Zsófi kiszállt mellőlem a WestEndből – azt már tudtam, hogy a Karácsonyt végigcsinálom ott, ezután az év után öngyilkosság lett volna hamarabb menni, s így volt időm lelkileg és minden más szempontból is felkészülni a váltásra, jól végigzongorázni mindent

miután döntöttünk, elmentünk megnézni a boltocskát, és igen, igen, igen! – szerelem volt első látásra :)

ezután pedig első szóra találtam magam helyett valakit a WestEndbe :)

mi ez, ha nem annak a jele, hogy ez az út? :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése